Zsófi vagyok, gimnazista, a pszichológia érdekel, ezzel is szeretnék foglalkozni.
Azért választottam a témát, mivel látom, hogy milyen negatív hatással van az
LMBTQI társaim jólétére a jelenleg fennálló helyzet Magyarországon. Sajnos széles
körben elfogadott és normalizált a diszkrimináció, az abúzus, majd az azt követő
hallgatás, dezinformációk terjesztése, az egyenlőtlenségről nem is beszélve. Az
Amnesty emberi jogi diákversenye végre felületet biztosít számomra a
heteronormatív patriarchális társadalmi ideológiától eltérő nézeteim kifejtéséhez.

Dominika vagyok, 18 éves gimnazista. Az emberi jogok, a társadalmi egyenlőség és
az elfogadás mindig is nagyon fontos volt számomra. Úgy éreztem ez a verseny
remek alkalom arra, hogy felszólaljak egy olyan témával kapcsolatban ami
napjainkban tabu témának számít Magyarországon. Diákként nap mint nap látom
ennek a dermesztő hatásnak a hátulütőit és azt is, hogy milyen rosszul hat mindez a
korosztályom mentális egészségére.

Sajnos manapság a szexuális és nemi kisebbségek fogalma a negatív
propagandának köszönhetően teljesen össze lett mosva a pedofília fogalmával. Ez a
stigma nagyban megnehezíti a közösség tagjainak mindennapi életét.
Célunk, hogy a szexuális és nemi kisebbségek ne legyenek tabutémaként kezelve
az oktatási intézményekben. Jelenleg olyan dermesztő hatás uralkodik az
iskolákban, amely teljesen ellehetetleníti az LMBTQI közösség számára a teljes
beilleszkedést. A civil szervezetek iskolákba való visszaengedésével azonban
nagyban javíthatnánk a közösség helyzetén. A foglalkozásoknak köszönhetően egy
elfogadó, támogató és diszkriminációtól mentes generáció születhetne.