Mi a probléma lényege?
A kulturális háttér, a társadalmi támogatottság vagy annak hiánya meghatározóbbnak tűnik a kvótakérdésben, mint ahogyan mi ezt eddig feltételeztük. A nemek nem megfelelelő aránya a felsővezetési körökben - legyen itt szó a parlamentről vagy a közigazgatási szektorról - egyenlőtlen, ahogy azt a számok alá is támasztják. A női kvótaként emlegetett javaslat megosztja egész Európát, hiszen ez maga a pozitív diszkrimináció. A támogatók szerint a berögződött patriarchális gondolkodásmód eredménye. Döntő többségben még mindig férfiak kerülnek felső vezetői pozícióba, és mi ezen szeretnénk változtatni. A nemi sztereotípiák erős jelenléte érezhető abban, hogy a férfiak jutnak előbb magasabb pozícióba és a karrier építésük társadalmilag sokkal elfogadottabb. „Ha viszont a nő karriert szeretne építeni és célokat állít maga elé, mindig van, aki emlékezteti, hogy a gyerekek a legfontosabbak!”. Úgy tartják, hogy a férfi a családban az a személy, aki biztosítja az anyagi jólétet, a család gazdasági fenntartását. A nőnek az anyaság, a gyereknevelés, háztartásbeli gondok, a családi otthon érzelmi melegének biztosítása a feladata. Vannak férfiak, akik akár 12 óránál többet töltenek a munkahelyükön, akkor is, ha családjuk van. Egy nő, ha erre vágyik, akkor inkább fojtsa el a magában
lakozó reménysugarat, vágyat és álljon be a sorba csak, hogy ne kelljen szembenéznie a megkülönböztetéssel? Ha pedig családja van és emellett építi gondosan a jövőjét akkor is szembe találja magát a rosszallókkal: „Minek ilyennek gyerek?" Ha nincs gyereke, akkor pedig karrierista, ami gyakorlatilag szitokszó ma Magyarországon. Külföldön nem lehetetlen várandósan magasabb pozícióba lépni. Mi Magyarországon olykor örülünk, ha terhesen nem rúgnak ki, kisgyerekesként pedig felvesznek valahova.
A támogatók szerint, és mi szerintünk is a nők beemelése a felsővezetésbe növeli a sokszínűséget, rugalmasságot, társadalmi érzékenységet, más látószöget nyújt, ami később a szervezet javára vállhat. Ahhoz, hogy nagy áttörést tudjunk elérni szükség lenne arra, hogy az évezredek alatt a társadalom által megalkotott nemi sztereotípiákat megreformáljuk vagy gyökeresen megváltoztassuk. A klasszikus szerepkörök be vannak rögződve a társadalmi tudatba. A társadalmi szemlélet megváltoztatásához elengedhetetlen alappillér lenne, ha az állami szféra példát mutatna. Nagy változást hozna a magyar társadalom számára, ha a profitorientált nagyvállalatok mintájára hasonló jogszabályt hoznának létre. A rátermett, iskolázott és megfelelő tapasztalattal bíró nők számára egyelőre úgy tűnik, csupán álom: nem megrekedni a középvezetői szinteken és továbblépni a felsővezetői pozíciókba.
A női kvóta megoldás lehet?
Átmenetileg igen. A választásról szóló törvény is módosításra szorulna, miszerint meg lehetne szabni a női helyeket a pártokban és a parlamentben egyaránt. Ha kötelező női létszám lenne, mondjuk az országgyűlésben vagy más fontos pozíciókban, akkor talán a társadalom is elfogadja és magáévá teszi azt, hogy bizonyos helyeket a nők is betölthetnek, hogy helyük van a munka világban is és nemcsak a tűzhely mellett. Azonban ehhez az is kell, hogy a nők sem bíráskodjanak saját maguk felett. Ne gondolják azt, hogy amiért karrierre vágynak, mellette nem lehetnek jó anyák vagy feleségek. Hogy a társuk támogatása nem kegy, hanem természetes és elvárható dolog. Ha elfogadnánk, hogy nem csak a régi nemi szerepek a működőképes modellek, hanem nyitottak lennénk ezek felülvizsgálatára. Ennek első lépcsőfoka lehetne a női kvóta. Ennek a problémának a feltárója lehetne Novák Katalin, hazánk köztársasági elnöke. Ez feljogosítja őt, hogy törvényjavaslatot adjon be a női kvóta bevezetéséről, hogy a nők jobban részt vehessenek a döntéshozatalban.
Amennyiben a fentiekkel egyetértesz vagy hasonlóképpen gondolkozol, köszönjük, ha aláírod petíciónkat és támogatod a célt, amiben mi is hiszünk.