A Romaversitas Alapítványt 1996-ban alapította egy romákból álló értelmiségi kör. Úgy vélték, hogy a társadalmi változáshoz erős értelmiségi rétegre van szükség, amelyben szerették volna megerősíteni a romák szerepét. Fontosnak tartották, hogy megtörjék a cigányságot övező negatív narratívákat, ami elengedhetetlen a mélyen beágyazott sztereotípiák megváltoztatásához. A szervezetről Hámori Zoltán, az alapítvány operatív igazgatója mesélt, aki 2018 óta a csapat tagja.
A Romaversitas két fő irányvonala a középiskolások felsőoktatási tanulmányokra való felkészítése és az egyetemistáknak szóló program, amelyeknek a komplex megközelítés az alapja, hiszen az alapítványnál tisztán látják, hogy csak ez lehet célravezető. Ennek megfelelően az általuk nyújtott támogatás része a konkrét anyagi segítség, a tantárgyi felkészítés, a szociális kompetenciák fejlesztése és a nyelvi képzés is. Munkájukban részt vesz egy budapesti vezető gimnáziumok tanáraiból álló 8-10 fős állandó csapat is. Ezen kívül a diákok szükségleteinek megfelelően külsős szakértőket is bevonnak a tanulási folyamatba. Mindezt a mentorok nagyon erős egyéni figyelme kíséri, aminek köszönhetően naprakészen és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a fiatalok igényeihez. A mentorok a tanulás mellett az élet minden területén segítenek, így a hétköznapi, praktikus dolgokban is.
A szociális mintázatok vagy éppen azoknak a hiánya döntő jelentőségű mindannyiunk életében. Egy olyan környezetben, ahol a tanulás nem perspektíva, az élet minden területén, így az oktatásban is jelenlévő rasszizmus miatt, ahol a többségi társadalomba való beilleszkedést megnehezítik a kirekesztő normák, nagyon fontos, hogy ilyen irányba is érkezzen fejlesztés. A mentorok mellett ebben játszik fontos a szerepet az alapítvány havi rendszerességgel megrendezett “Romver vasárnap” elnevezésű programja, amin lehetőség nyílik a generációk találkozására: a jelenlegi programok résztvevői az Alumni tagokkal közösen tölthetnek el egy napot. Ezeknek az alkalmaknak köszönhetően a fiatalok további motivációt kaphatnak, illetve erősödhet roma identitásuk. Ilyenkor például olyan előadókat hallgathatnak meg, akik pozitív példaként járnak előttük, részt vehetnek a szociális kompetenciáikat, illetve a vitakultúrájukat fejlesztő vagy éppen a munkaerőpiacról szóló előadáson. A rendezvényt gyakran multivállalatok támogatják, egyrészt a helyszín biztosításával, másrészt olyan gyakornoki programlehetőségek bemutatásával, amelyek új utakat nyithatnak meg a fiatalok előtt.
A programban egy tanévben általában 30 diákkal foglalkoznak, de ez, a forrásoktól függően, 20 és 50 fő között szokott mozogni. Van egy minden résztvevőre vonatkozó tanulmányi szabályzatuk, az ösztöndíj például csak abban az esetben jár, ha ennek eleget tesznek a tanulók. Ennek értelmében a foglalkozások 75%-án, minimum heti két angolórán, illetve a Romver vasárnapokon kell részt venniük. Fontos szempont, hogy nincs életkori megkötés, munka mellett vagy után is lehet jelentkezni a felkészítésre. Lemorzsolódás náluk is előfordul, de ez a legtöbb esetben a tanulók szociális helyzete miatt történik. Van, hogy a fiatalnak egész egyszerűen muszáj inkább munkát vállalnia a tanulás helyett vagy családi nehézségek szólnak közbe. A résztvevő fiatalok helyzete sokszor annyira bizonytalan, hogy könnyen kimozdítja őket bármilyen negatív esemény és ezen csak még tovább ront, hogy a tankötelezettség csak 16 éves korig tart. Viszont olyan esetre is volt már példa, hogy miután a fiatalnak sikerült rendeznie a problémáját, egy év szünet után ő maga jelentkezett újra és tért vissza a programba.
A lemorzsolódások ellenére vitathatatlan az alapítvány munkájának eredményessége: 25 év alatt több mint 400 végzett tagjuk van. A középiskolás diákok 85%-a tesz sikeres érettségit és 75%-uk megy tovább a felsőoktatásba. A toborzások legnagyobb része már szájhagyomány útján történik, általában a résztvevők szülei, rokonai, ismerősei ajánlanak másik gyereket. Ennyi év után már az is gyakori, hogy az Alumni tagok hozzák a saját gyerekeiket a programba.
A források megteremtése sajnos nehéz kérdés. Az alapítvány egyik legfőbb támogatója a Roma Oktatási Alap, amely a Romaversitas mintájára saját programokat is létrehozott. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy minél több partnert tudjanak bevonni, legyen szó akár nagyvállalatokról, akár civil szervezetekről. Magánszemélyek részére is többfajta támogatási lehetőség áll rendelkezésre, amelyekről a honlapjukon minden információ megtalálható. Jelenleg egy évre tudnak csak előre tervezni, ami sajnos nem teszi kiszámíthatóvá a munkát. A források megszerzése mellett a civil szféra aktuális helyzete és az oktatáspolitikai döntések is nehezítik a működésüket.
A nehézségek ellenére nagyívű, átfogó szemléletüket jól jellemző terveik vannak. Hosszú távon olyan informális hálózatot szeretnének létrehozni, amely a korai fejlesztéstől az egyetemig, az adott területeken dolgozók bevonásával kísérné végig egy-egy gyerek életútját. Ez nagyban előmozdítaná a szükséges fejlesztések megvalósítását, ezáltal pedig nyilvánvalóan a roma gyerekek oktatásban való nagyobb részvételét. Mindezek kiemelt jelentőséggel bírhatnak a jelenlegi oktatási rendszerben tapasztalható előítéletek és strukturális diszkrimináció hatékony leküzdésében.
Rittling Adél