A várandósság időszakában, majd az első néhány életévben lezajló értelmi és érzelmi fejlődés olyan hatással van a gyerekek későbbi életére, lehetőségeire, amit nagyon nehéz megváltoztatni, akár pozitív, akár negatív irányba. Az elsődleges gondozó reakciói a csecsemő szükségleteire, az, hogy mennyit beszélnek hozzá és milyen arckifejezéssel fordulnak felé, milyen mennyiségű és minőségű ingereket kap, meghatározzák a gyerek olvasás, írás és beszédfejlődését, sőt, későbbi érzelmi életét is. 

Megfelelő családtámogatási programok segíthetnek abban, hogy minél több gyerek első életévei alakulhassanak optimálisan, de a szakértő szerint az elmúlt évtizedek intézkedéseinek többsége nem ezt mozdította elő. Rengeteg változtatásra, bátor reformokra és elsősorban valódi szándékra lenne szükség ahhoz, hogy ebbe az irányba haladjunk. Az oktatás és az egészségügy területéhez hasonlóan a gyermekvédelemben is kívánatos volna például, hogy a finn példához hasonlóan hazánkban is tartós reformok induljanak el, amelyeket nem befolyásol, hogy éppen melyik párt kormányoz.