Horváth László fideszes képviselő június 4-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely élvezi a kormánypártok és a kormány támogatását. A nemzeti köznevelési törvény módosításával azt szeretnék elérni, hogy a jogellenes iskolai elkülönítés miatt induló perekben a cigány gyerekek ezentúl ne kaphassanak pénzbeli kárpótlást, hanem a jogsértést elkövető iskolák nyújtsanak vagy vásároljanak majd nekik „oktatási, képzési szolgáltatást”.
Mindennek az előzménye a hosszú éveken át húzódó gyöngyöspatai deszegregációs per volt. Január óta Horváth képviselőtől a miniszterelnökig számos kormánypárti szereplő vitatta el a többség igazságérzetére hivatkozva, hogy a gyöngyöspatai romáknak sérelemdíj, pénzbeli kárpótlás járna. Aztán a Kúria mindenben helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, egyben kifejtette, hogy a hatályos törvények szerint a kártérítés ez esetben is kizárólag pénzben állapítható meg, mint minden más nem vagyoni kárnál.
Ezt az egységes törvényi szabályozást akarják a kormánypártok most átírni. A civil szervezetek határozottan állítják: mindez alkotmányellenes, és az uniós jogba ütközik. Az alapvető jogok biztosához tegnap eljuttatott levelükben kifejtik, hogy a törvényjavaslat a szegregáció logikáját vezetné be a polgári jog szankciórendszerébe is. Ez a megoldás ugyanis az iskolában elkülönített romákat megkülönböztetné minden más olyan személytől, aki személyiségi jogainak megsértéséért próbál elégtételt venni, hiszen számukra csak másfajta jóvátételt engedélyezne.
A javaslat „mindenki más számára nyitva hagyná a lehetőséget, hogy pénzbeli sérelemdíjat követeljen, csak – vagy legalábbis elsősorban – a romákat zárná el ettől a lehetőségtől. Az oktatási és lakhatási gettóba kényszerített romákat tehát jogi gettóba is zárná a törvényhozás ennek a javaslatnak az elfogadásával” – fogalmaznak a civilek, akik szerint elfogadhatatlan, hogy míg minden más nem vagyoni kárt szenvedett személy eldöntheti, mire fordítja a kártérítését (akár oktatásra, képzésre is), addig csak a szegregált romák nem élhetnének ilyen módon az önrendelkezési jogukkal.
Aláíró és támogató szervezetek:
- Amnesty International Magyarország
- Artemisszió
- Autonómia
- Bagázs Egyesület
- Emberség Erejével Alapítvány
- Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
- Gyerekesély Közhasznú Egyesület
- Gyöngyöspata Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata
- Háttér Társaság
- Igazgyöngy Alapítvány
- InDaHouse, Közélet Iskolája
- Magyar Helsinki Bizottság
- MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület
- Motiváció Műhely (Motiváció Oktatási Egyesület, Pontus Egyesület, Shero Egyesület)
- Ökotárs Alapítvány
- Polgár Alapítvány az Esélyekért
- Roma Parlament Egyesület
- Romaversitas Alapítvány
- Rosa Parks Alapítvány
- TASZ
- Új Start Alapítvány
Ezért a levelet aláíró 24 civil szervezet határozott cselekvésre szólítja fel az ombudsmant. Arra kérik, szólaljon fel az Országgyűlés ülésén, amikor a módosítás napirendre kerül, és jelezze a képviselőknek, hogy a módosítás elfogadása az Alaptörvénybe és az uniós jogba ütközne. Amennyiben a módosítást az Országgyűlés elfogadja, úgy élve az Alaptörvény 24. cikkében foglalt jogával, az ombudsman kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.
És mivel a gyöngyöspatai ügy kapcsán súlyosan megosztó, kirekesztő, romaellenes mondatok hangzottak el – még a miniszterelnöktől is –, ezért a civil szervezetek szerint feltétlenül szükséges, hogy a biztos kiálljon a romák és segítőik védelmében. Elengedhetetlen, hogy „Ön, mint az alapjogok védelmének egyik fő letéteményese a magyar alkotmányos rendszerben, felemelje a szavát, és jelezze, hogy ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük egy olyan demokráciában, amely tiszteletben tartja az etnikai kisebbségek tagjainak méltóságát és a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jogát” – fogalmaz a levél.