Véleményünk szerint a január 31-én megjelent Nat. az elfogadásának körülményei és az átfogó tartalmi változtatásai miatt az alapvető jogalkotási követelményeknek sem felel meg. A Nemzeti alaptanterv – amelyet szeptembertől már alkalmaznia kellene az iskoláknak – nem biztosít megfelelő felkészülési időt sem a diákok, sem a pedagógusok számára, és ezzel bizonytalanságot teremt a közoktatási rendszer egészében. A jelen állásfoglalás megfogalmazásakor még nem nyilvánosak a bevezetendő kerettantervek, amelyek alapján az intézményeknek április 30-ig felül kellene vizsgálniuk a pedagógiai programjaikat. A Nat. szeptemberi bevezetéséig a pedagógusoknak fel kell készülniük az újonnan bevezetett tárgyak oktatására, az iskoláknak pedig be kell szerezniük a Nemzeti alaptantervhez igazodó tankönyveket is. Álláspontunk szerint mindezek teljesítését aránytalanul rövid idő alatt várja el a jogalkotó egy ilyen strukturális jellegű átalakítás esetében.
Fontos előrelépésnek tartjuk, hogy a korábbi szakmai tervezethez hasonlóan bevezetésre került a közoktatásból eddig fájóan hiányzó állampolgári ismeretek, mint önálló tantárgy. Megfelelően felkészült oktatókkal és megfelelő módszertannal a tárgy jelentősen hozzájárulhatna a fiatalok politikai szocializációjához, és társadalomképük alakításához.Azonban jelenlegi formájában a Nat. legfeljebb a kormány politikai ideológiájához hű, szétaprózott tudás közvetítésére képes, és egyáltalán nem alkalmas a közoktatásban tanulók demokratikus nevelésére. A Nat. megalkotásának körülményei előrevetítették annak szellemiségét is: a konzultáció, a részvétel, és a különböző nézőpontok ütköztetése ugyanis nem csak az elfogadáshoz vezető folyamatból hiányoztak, de az állampolgári ismeretek tantárgy eszközei és céljai között sem kapnak igazán szerepet.
A Nat. alapján az osztályteremben nem kívánatos a vita, a fiataloknak pedig lehetőleg ne legyenek saját gondolataik, amelyeket aztán társaikkal közösen megbeszélnek. Az alaptanterv szerint a tanuló ugyan mutasson érdeklődést a közügyek iránt, de azokat már ne kérdőjelezze meg, ne formáljon róluk saját véleményt. A diák nem aktívan vesz részt ebben a tanulási folyamatban, hanem úgy, hogy megtanulja, hogy a Nat. szerzői szerint milyen a „jó állampolgár”.
Összességében az állampolgári ismeretek tantárgy szellemisége és módszertana is olyan felnőtteket vetít előre, akik bár rendelkeznek bizonyos korlátozott ismeretekkel a társadalomról, ez a tudás szétaprózott, és hiányzik az átfogó társadalmi-politikai folyamatok megértésének képessége. Az emberek ahelyett, hogy jogaikkal élve, értően, kritikusan és társadalmi kérdéseket egymással megvitatva vesznek részt a közügyek intézésében, szófogadó, a hatalom narratíváját alapértelmezett igazságként elfogadó állampolgárokká válnak.
Szerintünk a Nemzeti alaptanterv és azon belül az állampolgári ismeretek tantárgy ebben a formában nem alkalmas arra, hogy ez alapján kezdődjön meg szeptemberben a tanítás, ezért javasoljuk, hogy vonja vissza a kormány és kezdeményezze az Alaptanterv újraírását. A folyamat során a készítők vegyék figyelembe a szakmai szervezetek álláspontjait, és hagyjanak elegendő időt az iskoláknak a felkészülésre. Érdemes lenne továbbá meríteni a nemzetközi szervezetek és más országok jó gyakorlataiból, illetve figyelembe venni az Európai Unió, illetve Európa Tanács által megfogalmazott szakmai ajánlásokat is.
Háttér
Az Amnesty International Magyarország Emberi jogi oktatási programjának célja az, hogy segítse a gyerekeket, szülőket és pedagógusokat abban, hogy a világra nyitott, az emberi jogokat tisztelő generációk nőjenek fel Magyarországon. Módszertanunk változatos: interaktív játékokkal, drámapedagógiai eszközökkel ismerjük meg az emberi jogokat 45-90 perces foglalkozásokon. Ingyenes oktatási programunk 2014-óta érhető el országosan, azóta több mint 20 ezer fiatalnak tartottunk érzékenyítő foglalkozásokat.