Hogyan kezdtünk hozzá?

Még nem született meg a propagandatörvény, amikor az Amnesty Magyarország partnereivel, a Labrisz Leszbikus Egyesülettel, a Háttér Társasággal és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen egy olyan program kidolgozásába kezdett, amely iskolákban és munkahelyeken segít mindenki számára befogadó tereket létrehozni.  A projekt célja az volt, hogy csökkentse az LMBTQI emberek elleni zaklatásokat, a hozzájuk való negatív vagy ellenséges hozzáállást és diszkriminációt, csökentse azoknak a munkahelyi és iskolai helyzeteknek a számát, ahol az identitásuk és/vagy orientációjuk miatt zaklatás, hátrány éri őket. Bár a projekt fókuszában  a szexuális és nemi kisebbségek tagjai álllnak, hiszünk abban, hogy az előítéletmentes, elfogadó légkör a közösség minden tagjára kedvező hatással lehet. Mire azonban megnyertük az Európai Unió támogatását, a parlament megszavazta a propagandatörvényt, ami a civil szervezetek és külső szakértők iskolákba való meghívását próbálja meg ellehetetleníteni, és azóta is sokakban félelmet kelt. A törvény és az azt kísérő kormányzati kommunikáció a projekt több elemét is veszélybe sodorta, mégis úgy döntöttünk, hogy belevágunk.

Milyen eszközöket dolgoztunk ki?

A Befogadó Terek projekt két pillérre épült: iskolai és munkahelyi közösségeket céloztunk meg workshopokkal, tréningekkel és online tananyagokkal. Programjaink során olyan ismereteket és attitűdöt igyekeztünk átadni, ami segít jobban megismerni a szexuális és nemi kisebbségeket, lebontani a velük kapcsolatos előítéleteket és konkrét cselekvési terveket készíteni. Az iskolai programok között szakemberek számára kidolgozott módszertani képzések, iskolai foglalkozások, internetről letölthető módszertani anyagok, óratervek és online kurzus található. A munkavállalók számára pedig tréninget és e-learning kurzust dolgoztunk ki.

Nehézségek és sikerek

Ahogy sejtettük, az iskolai tevékenységek megvalósítása ütközött leginkább akadályokba. Az iskolák nagy többsége figyelmen kívül hagyta vagy nyíltan elutasította a lehetőségét annak, hogy a Befogadó Terek elnevezésű, előítéleteket csökkentő 90 perces foglalkozásunkat meghívják. A fiataloknak szóló workshopunk végül több mint 300 diákhoz jutott el, nagyrészt magániskolákban, nyilvános eseményeken tudtunk foglalkozásokat szervezni. 

A fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára kidolgozott, 16 órás képzésünkön 131-en vettek részt. Bár a résztvevők létszámával elégedettek vagyunk, a képzések megszervezése nehézségekbe ütközött. A jelentkezők közül voltak, akik féltek elmondani az intézményvezetőjüknek, hogy LMBTQI emberekkel kapcsolatos előítéletekről szóló képzésen vesznek részt, sokan emiatt nem is jöttek el, de a leterheltség miatt is sokan maradtak távol.

Egyértelmű sikernek bizonyult viszont a projekt munkavállalóknak szóló része. Partnereinkkel közösen 22 cégnél összesen 325 munkavállalót értünk el, illetve a megjelent vezetőkön és HR szakembereken keresztül ennek sokszorosát.

Milyen hatást értünk el?

A fokozott erőfeszítések dacára a projektcsapat valamennyi tagjával együtt úgy érezzük, hogy érdemes volt belevágni és folytatni a befogadó terek megteremtéséhez hozzájáruló oktatási programokat. A képzések résztvevői szinte egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a képzés hatására többet tudnak az LMBTQI emberekről, és arról, hogy mit tehetnek azért, hogy mindenki egyforma elfogadásra leljen a közösségében. A képzések és workshopok azért voltak különlegesek, mert átélhetően mutatták be, hogy milyen az, amikor mások kirekesztenek minket vagy éreztetik, hogy más csoportba tartozunk, és olyan konkrét eszközöket adtak a résztvevők kezébe, amelyekkel a saját környezetüket elfogadóbbá és előítéletmentesebbé tehetik.

A résztvevő szakemberek között voltak, akik a képzés hatására saját projekteket valósítottak meg az intézményeikben: képzést szerveztek a kollégáiknak, egyetemi vagy középiskolai tananyagba építették bele az előítéletek lebontásának lehetőségeit. Akik nem egy konkrét projektbe vitték bele a képzésen tanultakat, azok is nyitottabban, elfogadóbban állnak az LMBTQI diákjaikhoz, és bátrabban lépnek fel a kirekesztés ellen. Ezzel hosszú távon több ezer fiatal életében indíthatnak el pozitív változást. Az ilyen változások pedig elvezethetnek minket oda, hogy egy, a mostaninál befogadóbb, előítéletmentesebb társadalomban élhessünk.

Folytatjuk

Ez az oktatási projekt ugyan nemsokára lezárul, de mi tovább dolgozunk a befogadó közösségekért, és kínálunk lehetőségeket ahhoz, hogy mások is kapcsolódjanak ehhez a munkához. Az Amnesty Akadémián elérhető két új e-learning kurzusunk - a Befogadó iskolák és a Befogadó munkahelyek -, oktatási honlapunkon pedig letölthető óravázlatok és módszertani útmutatók érhetők el azok számára, akik most szeretnének jobban elmélyedni a témában. Akik aktívabb bevonódásra vágynak, lehetőségük van aktivistaként csatlakozni hozzánk, részt venni az LMBTQI emberek elfogadásáért szervezett programjainkon vagy saját akciókat szervezni. A módszertani hírlevelünkre feliratkozók pedig a későbbi képzéseinkről, oktatási programjainkról is folyamatosan értesülhetnek.

Mi egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a szexuális és nemi kisebbségek tagjai is ugyanolyan jogokat élveznek, ugyanolyan elfogadásra lelnek, mint bárki más. Bár a hatályos magyar törvények, a kormányzati és az onnan továbbgyűrűző kommunikáció sok akadályt gördít az álmunk megvalósulása elé, sokan vagyunk, akik továbbra is az egyenlő jogokon alapuló társadalomban hiszünk, és mindent meg is teszünk érte. Oktatási és egyéb programjaink a jövőben is újabb lehetőségeket adnak arra, hogy találkozzunk és erősítsük egymást. Mi itt leszünk és folytatjuk, hogy még többen legyünk.

A képek a Befogadó Terek projektet hivatalosan lezáró eseményen készültek. Köszönjük a fotókat Somlyó Piroskának, az előadásokat Doma Valentinának, Lehotay Veronikának és Szabó Fanninak, a mini workshopot Móricz Gyöngyvérnek és Márton Gábornak!

A Befogadó terek létrehozása emberi jogi és alternatív oktatási módszerekkel (Creating Inclusive Spaces through Human Rights Education and Alternative Learning Journeys) c. projektet az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programja támogatta.