A beszélgetésen, amelyet Keveházi Kata moderált, részt vettek a győztes csapat középiskolás diákjai, Nej Zsófia és Nguyen Hédi, akik elmesélték, hogy miért ezt a kérdéskört választották projektjük témájának, és hogy ők hogyan és miért változtatnának a mostani magyar szabályozáson. A megívott szakértők Szél Dávid, az Apapara blog írója, pszichológus és Csernus Fanni, a Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőség programmunkatársa voltak.
A két középiskolás szervező Hédi és Zsófi o lyan témát választottak, amely a társadalom kiterjedt részét érinti, de még sincs igazán a köztudatban. A témában kutattak, petíciót készítettek, és végül megszervezték a kerekasztal-beszélgetést, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az apáknak gyermekük megszületése után mindössze 5, ikergyermekek esetén 7 nap fizetett szabadság jár Magyarországon. Ezzel az európai rangsor utolsó helyén kullogunk, miközben listavezetők vagyunk abban, hogy az anyáknak 24 hét pótszabadság jár. Európa sok más országában már komoly lépések történtek annak érdekében, hogy a második szülő is tovább otthon maradhasson a gyermek születését követő első napokban, hetekben. A kerekasztal-beszélgetés folyamán mind a szakértők, mind a szervezők többször hangsúlyozták, hogy az apaszabadság nem csak a gyermek-szülő kapcsolat fejlődése miatt fontos, hanem azért is, hogy az anyának a gyermekágyi időszak legelején legyen segítsége és lelki támogatása a párja személyében.
A beszélgetés során a kérdéskört történeti, pszichológiai, nemek közti egyenlőségi és jogi szempontból is körbejárták a pódiumon ülők. A megszólalók kiemelték, hogy a testi, lelki segítségnyújtás és támogatás mellett a hosszabb apaszabadság hatással lenne arra, hogy a szülők egyenrangú felekké váljanak a gyermeknevelésben, és hogy a gyermek kapcsolata mindkét szülővel ugyanolyan erős legyen. Ha a gyermek megszületését közvetlenül követő időszakban egyenlő lenne a feladatmegosztás, akkor ez valószínűleg megmaradna a későbbiekben is, így a nők korábban tudnának visszatérni a munkaerőpiacra, ezzel a bérszakadék kérdéskörében is javulást lehetne elérni. Azonban a nemek közötti egyenlőség eléréséhez nem elég az azapaszabadság növelése, hiszen ehhez egy átfogóbb társadalmi változás kell, ami megcélozza azokat a nemi normákat és sztereotípiákat, amik azt eredményezik, hogy a gyermekgondozás és a házimunka társadalmilag a női nemhez van hozzárendelve.
Ennek az ügynek a fontosságát tükrözi az is, hogy a kerekasztal-beszélgetés során hány társadalmi témát érintettek. A beszélgetést követő Q&A szekcióban csak úgy záporoztak a közönség kérdései, ami szintén jelzi a téma fontosságát, és azt, hogy van arra igény, hogy előtérbe kerüljön a társadalmi diskurzusban.
Amennyiben Te is szeretnél tenni az ügy érdekében, írd alá az amnestys petíciót te is:
Ha pedig 2023-ban szeretnél te is részt venni a versenyen, február 5-ig tudsz jelentkezni.